Szakmár :: Üdvözöljük weboldalunkon!

Történeti ismertető

Szakmár község neve először 1299-ben szerepel, amikor a szekszárdi apátság a szakmári Szűz Mária – egyház melletti telkét bátyai egyházi jobbágyainak adta. Midőn 1360-ban Karácsondy Vyda és Csornai Imre elfoglalt az apáttól szakmári részeket, az apátság I. Béla 1061-i szekszárdi alapító és birtokösszeíró levelével bizonyította, hogy Szakmár egészében az apátságot illeti. Az oklevél ugyan nem említette Szakmár nevét, de a falu területe benne foglaltatott a számos falut felölelő halomi uradalomban.

Neve Szatmár személynévből keletkezett, melynek valószínűleg alapja lehet az elad, kereskedik jelentésű török sat ige. A XV. Században a szekszárdi apátság nemes jobbágyai lakták. Kiterjedt közigazgatási terültén belül a középkorban több ma is meglévő falu volt, így Erek (1483), Gombolyag (1422) és Tény (1487). Mai területéhez tartozott még a XV. században Karácson, Malomér és Szentkirály. 1618-ban Forgách Zsigmond nádor Béki Mátyásnak adományozta Szakmárt, Ereket, Csőszt, Tényt, amely jelzi a magyar közigazgatás jelenlétét a török megszállás alatti területeken is. Az 1548 évi összeírás Szakmárt és Csőszt a templomos helyek között említette.

A török elleni felszabadító háborúk alatt elnéptelenedett a vidék. 1725-ben bérelt pusztaként került Kisüllés a kalocsaiak birtokába, majd 1761-re megszerezték Szakmárt is. A XIX.század közepétől, különösen a jobbágyfelszabadítás után egyre lazább lett a kalocsai puszták városhoz kötődése. Hosszas előkészítés után 1898. január 1-én elszakadtak Kalocsától a szállások. Az északi szállások csoportjának Szakmár lett a központja.

A községgé alakulás jogi, gazdasági és társadalmi folyamatát a képviselőtestületi jegyzőkönyvek alapján 1897. szeptember 2-tól követhetjük nyomon, ugyanis ekkor ültek össze az alakuló község képviselői.

A községgé alakulás után hivatalos formában is létre kellett hozni a ciklusban végleges képviselőtestületet, mely a választások után 1897. december 16-án alakult meg. Fele részben virilistákból  (a legtöbb adófizetőkből), és fele részben választottakból.

1986-ban Keserűtelek és Résztelek kivált Szakmártól, és Újtelek néven önálló településként működik.

Községünkben 1968-ban földszintes, majd 1978-ban emeletes iskolát építettek, melyet 1982-ben tornateremmel bővítettek. Az óvodát 1984-ben tették tágasabbá. 1976-ban épült fel az új művelődési ház.

A könyvtár alapítási éve 1965, ás 1991-2010-ig a Szakmári Általános Iskola épületében működött, mely 2010-ben a Művelődési Házba költözött.

 

Szakmár a jelenben


Szakmár község Bács-Kiskun Megyében, Kalocsától keletre, vízerekkel szabdalt magas ártéren, a Sárköz északi peremén fekszik. Kalocsától 11,5 km, a Szelidi-tótól 9 km-re található. Megközelíthető közúton: az 51-es úton Kalocsáig, onnan tovább északkeleti irányban, vagy az 53-ason Kiskőrőös felől, illetve az 54-esen Soltvadkert, Kecel érintésével, onnan tovább nyugatra. Naponta számos buszjárat köti össze Kalocsával, valamint időszakiban a Szelidi-tóval.

Területe:8419 ha, ebből belterület 272 ha, külterület 8147 ha. Lakosság száma: 1229 fő. Lakások száma a belterületen 384, a külterületen lakott helyeken (Gombolyag, Öregtény, Felsőrerek, Alsóerek, Kistény szállások) 73. A községben vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna-hálózat, vezetékes gáz, telefonhálózat, kábel tévé került kiépítésre. Az utak 90%-a portalanított.

A lakosság ellátását 7 kereskedelmi egység végzi, ebből 3 élelmiszerüzlet, 1 iparcikk jellegű üzlet, 2 vendéglátóhely, 1 nemzeti dohánybolt. A községben benzinkút is működik.

Pénzügyeket a Fókusz Takarékszövetkezet 1967-ben nyitott szakmári kirendeltsége, valamint a helyi Posta végzi.

Jelentős a település hímző háziipara. Községünk a kalocsai népművészet egyik alapító központja, híres hímző- és pingáló asszonyok szülőhelye.

Utoljára modósítva: 2017-05-17 12:48:07
Eseménynaptár
2017 Október
HKSCPSV
 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Mutasson egy eseményre!
Galéria
A galériához kattintson a képre!
Partnerek

Copyright © 2009 by Snassz